Termál Tintasugaras Nyomtatók (TIJ) Működése, Alkalmazási Területei
A TIJ, Termál tintasugaras nyomtatási technológiát az 1970-es években kezdték fejleszteni, felváltva a lassú mechanikus, mátrix nyomtatókat. 1979 -ben a Hewlett-Packard megpróbált olyan nyomtatót tervezni, amely használható a HP kézi számológépekkel. Ezzel közel egy időben a Canon, BubbleJet néven, szintén nyomtatót fejleszt. Ennek eredményeként,1984-ben a HP bemutatta a ThinkJet tintasugaras nyomtatóját, majd 1985-ben a Canon a BJ-80-as nyomtatót (BubbleJet). További kutatások és fejlesztések történtek a technológiában, finomítva a tintahasználatot és a nyomtató fúvókák számát. A technológia sokat fejlődött, megbízhatóbb lett az asztali szegmensben.
2005 körül az ipari jelöléstechnikai felhasználásának lehetőségével, több gyártó kezdett fejleszteni kompakt, TIJ tintasugaras technológiás alapokon. Az első gépek ugyan használhatók voltak, ám a felhasználásuk jelentősen korlátozott volt a kiskarakteres tintasugaras feliratozókkal szemben. A további fejlesztéseknek köszönhetően nem csak maguk a feliratozók hardvere és szoftvere, de az alkalmazható tinták is jelentősen fejlődtek. Mára a TIJ feliratozó gépek elterjedtek az ipari jelöléstechnikában, és ez a folyamat várhatóan jelentősen emelkedik a jelölőgépek számos előnye miatt.
A termál tintasugaras nyomtatók (TIJ Thermal Ink Jet) közvetlenül alkalmazhatók termék csomagolások közvetlen nyomtatására, így nem szükséges kiegészítő címke és TTR festékszalag alkalmazására. Éppen ezért ezek a tintasugaras jelölő berendezések költséghatékonyan képesek ellátni nyomtatástechnikai feladatukat ipari környezetben. A termál tintasugaras nyomtatók kiváló minőségben, jellemzően 200-300 DPI felbontásban képesek nyomtatni, nagyobb, akár 60m/sec sebességgel.
A tintapatronok, magát a nyomtatófejet is tartalmazzák, ezek tulajdonképpen speciális fúvókák, amelyek a tinta melegítését, cseppképzését, kilökését végzik. ebben a kiépítésben a nyomtatófej elhasználódás a tintapatron űrtartalmára van korlátozva, ennek előnye, hogy szerviz igénye minimális, vagy nincs. A különféle tintatípusok megfelelően alkalmazhatók különféle felületekhez, porózus kartonok, festett felületű kartonok, csomagolóanyagok, műanyag fóliák, BOPP, PP fóliák, különböző műanyag felületek, üveg, fém felületekre egyaránt. Az elmúlt évtizedben a termál tintasugaras jelölési technológia alapjai nem változtak, számos géptípus fejlesztése történt meg. Az utóbbi években az alkalmazható tinták összetételében történtek jelentős fejlesztések, hogy a kezdetben mérsékelten maradandó lenyomtatok, a beszáradásra hajlamos tintasugaras nyomtatófej még több anyag típuson alkalmazhatók legyenek.
Ezek közül a PolyTIJ, polimer bázisú tintái tűnnek ki, melyek új alapokra helyezik a gép még inkább széleskörű alkalmazhatóságát.
Hogyan működik a termál tintasugaras nyomtatás?
A TIJ modellek a tintát a patronokból a kívánt hordozóra juttatják 4 lépésben:
1. A tinta felmelegítése: A folyamat első lépéseként, a patron a tintát egy hevítő térbe juttatja, ahol termo ellenállások, nagyon gyorsan, 1 000 000 °C /sec sebességgel felhevítik azt.
2. Buborék képzése: Mialatt a tinta eléri a 340 °C-os hőmérsékletet, a tinta elpárolog, és tinta buborék keletkezik.
3. A tinta meghajtása: Ahogy ez a buborék kitágul, a tintacsepp kilökőik a kamrából, és kilép a fúvókából.
4. A buborék vákuum: Amikor a tintacsepp levált a fúvókáról, az vákuum hatást hoz létre, amely tintát von be a hevítő kamrába, és az egész folyamat kezdődik elölről. A levált tintacsepp rákerül a felületre és ott gyors száradásnak indul, PolyTij tintasugaras feliratozók esetén polimerizálóik.
Természetesen a folyamat nagyon gyorsan megy végbe, a másodperc tört része alatt.
A nyomtattófej és a nyomtatandó felület 1-2mm távolságban a leg ideálisabb, de akár 4-5mm távolság alkalmazásával is lehet megfelelő feliratot nyomtatni, ám ez utóbb esetben a felirat szóródása tapasztalható.